Előző cikkemben csak érintőlegesen esett szó a Focusrite cég Isa One névre hallgató előerősítőjéről. Most egy kicsit időznék ennél a roppant jó ár/érték arányú eszköznél, mely a kiadása óta eltelt negyed évszázad során, roppant nagy népszerűségre tett szert. Ahogy a cím is utal rá, az Isa One rengeteg nagy professzionális stúdióban is szolgálatban van. Olyan mint egy Moog. Nem biztos, hogy sokat használják, csak legyen. Mert kell.
A Focusrite Isa One egy transzformátoros előfok, mely az analóg hangzást ötvözi a modern kezelőszervek nyújtotta kényelemmel. Alapját a 80-as években, Rupert Neve által tervezett ISA110 (ISA: Input Signal Amplifier) előerősítő áramkör adja, amely híres a meleg és tiszta hangzásáról. A számos be- és kimenet, a választható impedancia, monitorozási lehetőség rendkívül sokoldalúvá teszi az eszközt.
Az Isa széria
Az Isa One a Focusrite legkisebb és egyben legolcsóbb eszköze az Isa szériában egycsatornás, asztalra helyezhető kivitelével. Nagyobb testvérei a két bemeneti csatornás Isa Two, a négycsatornás Isa 428 és a nyolc bemenetet kínáló Isa 828 rack kivitelben. Mind a négy eszköz abszolút minőségi, időtálló, robosztus kivitelű.
A széria összes tagjának bemenetein a Carnhill cég transzformátora teljesít szolgálatot, mely ad a hangnak egy alap karaktert, viszont nem veszi el annak tisztaságát, érthetőségét. Bár az Isa One előlapja átgondolt, letisztult kivitelű, a kezelés megtanulására azért érdemes néhány órát szánni a variációs lehetőségek miatt. Az előlap elég színesre sikeredett, a bal oldali Input szekcióban találjuk a racsnis „Gain” forgókapcsolót, mellyel a bemeneti jelszintet szabályozhatjuk 0–60 dB tartományban, 10 dB lépésekben. Mellette a trim potméterrel további +20 dB tartalékot hívhatunk elő, tehát összesen +80 dB erősítéssel gazdálkodhatunk, ami szintén a profi kategória ismérve.
Ezek alatt találunk egy 30-60 kapcsolót, mely bekapcsolva a mikrofon bemenetet, kikapcsolt állapotban a vonalbemenet jelszintjét szabályozza. A mikrofon XLR bemenetre érvényes +48V fantomtáp aktivált állapotban pirosan hunyorog, a „Phase” feliratú kapcsolóval megfordítható a jel polaritása, mely hasznos a fázisproblémák kezeléséhez, pl. többmikrofonos felvétel esetén doboknál. A „HPF” (High Pass Filter) a 75 Hz alatti tartományt takarítja ki bemeneti forrásunkból, ez énekfelvételnél tud sokat segíteni. Az „Insert” gombbal aktiválhatjuk a bekötött külső kompresszort, illetve egyéb effekteket. (alsó kép)
Az bal alsó sarokban látható Input gombbal a három jelbemenet között válthatunk: mikrofon, vonal és hangszer. Az „Z In” kapcsolóval a mikrofon bemenetre érvényes, 4 előre meghatározott impedancia értéket váltogathatunk, közte a már fentiekben is említett, nagyhírű ISA 110 konzolt idéző tónussal. (alsó kép)
Ezektől jobbra található szintén egy „Z In” gomb, amellyel a hangszerbemenet impedanciáját válthatjuk két előre beállított (Low/High) érték között. Emellett kapott helyet a hangszerbemenet jelszint szabályozója, maga a 6.3 mm-es jack hangszer bemenet „DI” (Direct Input) és az „Amp” feliratú, amely kimeneten keresztül az erősítőnkbe küldhetünk jelet az eszközből. A jobb alsó sarokban csücsül a fejhallgató jack kimenete, kiegészülve egy hangerő szabályozóval és egy „Cue Mix” gombbal, mellyel pl. énekesek számára keverhetünk külön mixet. Halkan megjegyezném, hogy nyugodtan használhatunk 250 ohm-os fülest is, simán meghajtja. (alsó kép)
A jobb felső sarok, na igen. Az megér egy külön misét. Ezen a szekción szokott időzni a legtöbbet a szemem, egyszerűen nem tudok betelni vele. Az analóg VU kijelző mutatója és a LED sor valami egészen különös elegyet alkot. Ezeken az aktuális bemenetek kivezérlési értékeit ellenőrizhetjük. Az ADC szürke csíkjában az órajelet állíthatjuk az esetben, ha megvásároltuk a cég külön kínált digitális bővítőkártyáját. (alsó kép)
A hátlapon a zajmentesített tápcsatlakozó felett egy be- kikapcsoló gombot találunk. A kivezérlésjelző kalibráló gombocskái mellett szám szerint 10 csatlakozót találunk, amelyeket az előlapi panelről tudunk vezérelni. Sztereó Cue Mix bemenet, DI és MAIN output kimenetek, Insert Sen/Return a már említett külső kompresszor vagy egyéb effektek beiktatásához. A mikrofon csatlakoztatására dedikált XLR bemenetet kapunk, a vonal szintű jelünket jack, illetve XLR csatlakozón küldhetjük a masinába.
A cég egyébként Isa 430 A/D Card néven, digitális bővítési lehetőséget is kínál analóg előerősítőjéhez. Én mérhetetlenül boldog lennék, ha megjelenne egy Usb-c opció is, amellyel akár külső hangkártyává is tudnánk varázsolni. A NEVE 1073SPX-D eszközével ezt már meglépte és nagy sikert aratott vele az otthoni stúdiósok körében.
Győztes csapaton ne változtass, szól a mondás. Valahogy így gondolhatják ezt az angolok is. Rupert Neve páratlan életútja alatt, kitörölhetetlen nyomot hagyott a hangfelvételek és vele együtt a stúdiótechnika területén. Ezt bizonyítja többek közt ez a sárga-kék, kicsit akkumulátor töltőre hajazó előerősítő is. A Focusrite Isa One 230 000 Ft-os ára első látásra soknak tűnhet, viszont abban a ligában ahol játszik, a konkurencia már a duplájáról indul. Itt Magyarországon egyedülálló módon a HitSpace több elvihető, kipróbálható demo darabot is tart készleten, hogy megkönnyítse döntésünket.
Pár gondolat a margóra
Többször is kaptam már a kérdést, hogy akkor most kell-e, vagy sem a jelútba az előerősítő a felvételek során? Meglátásom szerint otthoni stúdióba, demók és ötletek felvételéhez nem szükséges. Persze ha van rávaló, akkor hajrá. Viszont ha már komolyabb produkciókat szeretnénk hegesztgetni és rendelkezünk egy vállalható minőségű mikrofonnal (Shure SM7B, Neumann TLM103 pl.), markáns változást tud hozni egy ilyen eszköz. Sokan csak legyintenek, hogy a mai plugin központú zenekészítésben ennek nincs jelentősége és egy UA hangkártya Unison bemenete is le tud modellezni bármilyen előerősítőt, channel stripet. Valamennyire lehet, de az eredeti hardvertől szerintem messze áll. Nem mindegy milyen minőségű, illetve erősségű jelet kapnak DAW szoftvereink, mert teljesen máshogy fognak reagálni az azokban található effektek.