A ZOOM Corporation nevével valószínűleg minden hanggal foglalkozó amatőr és profi is találkozott már pályafutása során. A japán cég elsősorban a hordozható felvevők piacán gurított nagyokat, gondoljunk csak a 2011-ben bemutatott, hatalmas népszerűségre szert tett Zoom H4 felvevőre. Az átlagfelhasználóknak szánt eszköz a beépített sztereó kapszuláján kívűl rendelkezett két XLR csatlakozóval melyre fantom tápot is lehetett kapcsolni, emiatt a profik is hamar megszerették. Ezt követte aztán 2014 májusában a Zoom H5, kompaktabb mérettel, nagyon jó ár/érték aránnyal. Fejlesztették a mikrofon előfokokat, cserélhető lett kapszula, amely helyére akár 2 további XLR aljzatos bővítőt is tehettünk. Nem mellesleg, külső hangkártyaként is tudott működni, ami abban az időben nem kis dolog volt.
A Zoom aztán nemrégiben az egész „H” sorozatot ráncfelvarrásra küldte, ennek eredménye többek közt a 2025 márciusában érkezett Zoom H5 studio névre hallgató kézi hangfelvevő. Mivel a hangfelvevő piacon sok a versenyző, ez a lépés szükségszerű volt a japánok részéről így 11 év után. A megújult külső mellett a házon belül is jelentős változások történtek, a jelen kor követelményeinek megfelelően. A legnagyobb attrakció a 32 bit floating formátum megjelenése, amely a klasszikus túlvezérelt jeleket küldi a múlt homályába. Nézzük mi frissült az egyik legnépszerűbb marok-felvevőn!
KÜLSŐ
A mai napig kitűnő egészségnek örvend régi Zoom H5 felvevőm, mellyel rengeteg felvétel készítettem és soha nem hagyott cserben. Nagyon szeretem az átlátható felülete és kellemes tapintása miatt. A Zoom H5 studio esetében robosztusabb lett a ház, némileg tömzsibb és az eszköz tetején található cserélhető kapszula is terebélyesedett. Az eszköz a burkolat alatt extra védelmet kapott, a különböző rádiófrekvenciás zavarok kiküszöbölésére. Tanúsíthatom, a régi H5 kényes volt erre, mert egy mellette hagyott mobil elég nagy galibákat tudott okozni a felvételben.
Az összeszerelés minősége egyébként nem hagy kívánnivalót maga után, a kezelőszervek precízen és kotyogásmentesen teszik a dolgukat. Az említett tömzsiség miatt nagyobbra kell majd a tenyerünk nyitni, amennyiben kézből használnánk a felvevőt. A kijelző a mostanában divatos színesre váltott, én személy szerint elégedett voltam a fekete-fehérrel is. Ezen a jelszinteket, eltelt/hátralévő időt, sávok számát ellenőrizhetjük.
Amit hiányolok, hogy eltűnt a bemeneti jelszint szabályozó tárcsák fölötti fém védőkeret, amely a használat közbeni nem kívánatos elállítódástól óvta a potmétereket. Ezt a gyártó a kezelőszervek melletti magasított kávával oldotta meg a H5 studio esetében. Változtattak a kezelőgombok elrendezésén is, a felvételt indító gomb jóval nagyobb lett a többinél. Más kiosztása lett a felső cserélhető szekció vezérlésének is.
Az előző generáció egyik nagy hiányosságát orvosolták a két új alul elhelyezkedő XLR bemenet esetében is, melyeket rögzítő fülekkel láttak el, megakadályozva a csatlakozók véletlenszerű kicsúszását. Az aljzat úgynevezett kombó kivitelű, tehát 6.3 mm-es jack csatlakozót is dughatunk bele. Ezek a bemenetek a Zoom felsőbb kategóriás „H” sorozatú felvevőinek előerősítőjét kapták meg, segítségükkel 132 dB dinamikatartományt kínálva.
Az eszköz tetején található és cserélhető, 19,4 mm-es kapszulák mérete jelentős növekedésen esett át az elődhöz viszonyítva. Maximálisan 140 dB hangnyomást képesek kezelni széles dinamikatartomány átfogással. Ez egyébként már egy kismembrános kondenzátormikrofon kapszulájának a mérete. Tehát önmagában akár egy akusztikus gitár felvételére is használhatjuk. A kapszulák rezgéscsillapított kengyelben csücsülnek, ez jelentősen segít a kezelésből eredő zajok kiszűrésében. Amennyiben kültéri felvételt készítenénk vele, minden esetben használjunk szőrös szélfogót, vagy legalább egy fejhallgatóval ellenőrizzük az alattomos szélzajt. Ráfutottam már sajnos én is erre a hibára.
Akik már használtak valamilyen Zoom felvevőt, azok számára ismerősek lesznek az eszköz oldalán elhelyezkedő kezelőszervek, csatlakozók. Egy fontos változás az elődhöz képest, hogy a normál méretű SD kártya aljzatot felváltotta a microSD, melybe maximálisan 2 TB kapacitásút rakhatunk. Tárcsás lett a fejhallgató hangerő szabályozója az előd nyomógombjaihoz képest, ami szintén örvendetes tény. Az eszköz hátoldalán található beépített hangszóró hangerején is növelt a gyártó.
A régi adatátviteli/töltési funkciót is ellátó usb aljzatot is aktualizálták, immár usb-c szabványú csatlakozón keresztül történhet a forgalom. Hasonlóan az előző generációhoz, a Zoom H5 studio felvevőt is használhatjuk külső hangkártyaként, ebben az üzemmódban 24bit/96kHz érték áll maximálisan rendelkezésünkre. A jobb előfokoknak és fejlesztett funkcióknak köszönhetően nagyobb az energiaigénye is az eszköznek, itt 4 darab AA méretű elemre lesz majd szükségünk a tápláláshoz. Lithium elem használata esetében, 2 csatornás felvételkor 21 óra folyamatos működést várhatunk a gyártó ígérete szerint, ez 4 csatorna esetén 11,5 órára redukálódik. A régi H5 modellhez hasonlóan az utódhoz is sok kiegészítő érhető el, a puskamikrofontól kezdve az XLR bővítőn át, a rádiós vevőegységig. A H5 studio támogatja az ATOMOS® UltraSync BLUE szabványt is, mellyel a videókamerák timecode-ját szinkronizálhatjuk.
BELSŐ
A hangtechnika vonata töretlenül robog előre, láthatólag ebből a japánok sem szeretnének kimaradni, hiszen frissített „H” szériás felvevőiben most már minden eszköz esetében elérhető a 32 bites lebegőpontos felvételi formátum. Ebbe a sorba állt be a Zoom H5 studio is. A technológia lényege, hogy segítségével a 16 és 24 bites felvételi formátumtól eltérően itt nem kell figyelnünk külön a felvételi jelszintet. Nincs többé túl-, illetve alulvezérelt jel. Csak elindítjuk a rögzítést és majd az utómunka során, az erre alkalmas szerkesztő szoftverrel rendbe rakjuk.
Hogyan is lehetséges ez? A H5 studio bemenetein érkező analóg jelet, két különálló konverter alakítja digitális formátumra, amelyből egy hangfájl lesz. Az egyik az alacsony, a másik a magas jelszintű részeket kezeli. Az eredmény egy bődületesen nagy dinamikatartománnyal rendelkező felvétel, mintegy 1500 dB feletti értéken. Csak viszonyításképpen, a legtöbb stúdióban használt 24bit/48kHz felvételi formátum 144 dB átfogással rendelkezik. Amivel számolnunk kell, hogy a felvett fájlok mérete is jelentősen növekedni fog és combos számítógép kell a feldolgozáshoz. A technológia előnyeit elsősorban a kevesebb tapasztalattal rendelkező felhasználók fogják élvezni, hiszen nem kell kiemelt figyelmet fordítaniuk a jelszintek pontos beállítására.
További hasznos dolog, hogy Bluetooth kapcsolaton keresztül a gyártó alkalmazásának segítségével két különálló eszközt vezérelhetünk, illetve működését ellenőrizhetjük. A H5 studio szoftverében emellett több apró optimalizálás történt. A felvételi mintavételezési frekvencia is emelkedett, immár 192 kHz értéket is beállíthatunk maximálisan. Persze akik továbbra is a megszokott formátumban ténykednének, nyugodtan megtehetik, hiszen ezek az eddigiekhez megszokottan elérhetőek az eszközön.
ÖSSZEGZÉS
Kicsit vegyesek az érzéseim a Zoom H5 studio esetében. Amit nem tudok értelmezni, hogy a gyártó miért cserélte le micro SD aljzatra a régi jól beváltat. Szerintem a körömnyi méretű tárolókat könnyű elveszíteni, nem mellesleg sérülékenyebbek is. Mint írtam, nálam a mai napig szolgálatban van az előd H5 amit nagyon megszerettem. Az amolyan „markos” eszköz, gumihatású bevonattal és normál méretű SD kártyával. A használt piacon 50-60 ezer forintért beszerezhetőek a jó állapotban lévők, ez mintegy harmada az új H5 studio 160 000 forintos vételárának. Funkciókat tekintve egyedül a 32 bites formátum érdekes számomra az új eszközben, minden mást megkapok a sajátomtól is. Váltanék-e? Jelen állás szerint nem, viszont aki most szeretne egy igazán minőségi, sokoldalú és időtálló felvevőbe befektetni, az nyugodtan dobja be a kosarába a japánok legfrissebb üdvöskéjét.